A tapéta műfaj legrégebbi képviselője a kínai tapéta, amely az egész világon a tapéta termelés modellje lett. 

A kínai tapéta eredete a Han-dinasztia idejére nyúlik vissza, amikor a rendkívül értékes hímzett selyem felhasználásával tapétázták a császár, a nemesség, és a felső osztály tagjai palotáinak falait. A selyem felhasználását követően a forradalmi változást Cai Lun eunuh, a papír feltalálója hozta, Krisztus után 105-ben.Ez a találmány felgyorsította a kínai civilizációt, és gyorsabban terjedt szét a birodalomban a széleskörű irodalom és műveltség, mint korábban. A papír a tapétával együtt a 7. században elterjedt Vietnamban, Koreában, és Japánban a buddhizmus térnyerésével együtt. Európába a papír a 12. században érkezik arab közvetítéssel. 

A kínaiak a 4. századtól folyamatosan tökéletesítették a tapéta alapanyagául szolgáló rizspapír minőségét és egyre jobban kiküszöbölték a szakadásokat.  Kidolgozták a textil hátlapra történő tapétarögzítést, és a tartósság növelését. A tapétákat a kínai tinta festészet eszközeivel készítették. A 6. századig a morális erkölcsi és vallási témák, vadász jelenetek, halálkultusz, és a felfedezett táj érzékeltetése volt a meghatározó.

A 10-12. században megjelennek a művészetet, a természetet szerető emberek és a figurafestés a tapétákon. Az emberek áhítatosan szemlélik a természetet a tapéta felületeken, és boldogan élik napjaikat a szobák, hálószobák, fogadótermek tapétázott falai között. Központi téma a kínai festett tapétákon a dal, a növényi és állati ábrázolások, a galamb és a barackág.

Európában Marco Polo börtönben lejegyzett, kínai utazásairól készült könyvet nagy érdeklődéssel olvasták a kor kereskedői, arisztokratái és egyházi emberei. Először a jezsuiták térképezték fel a hatalmas kínai birodalmat, amely írott jelentésük szerint nagyon művelt és nagyon civilizált volt. Anglia a 18. században a gyarmatosítás és kereskedelem kiépítése következtében importálni kezdi Kínából a selymet, a porcelánt, a divatos lakkozott extravagáns bútorokat és tapétákat, az európai felső osztályoknak és a brit arisztokráciának. Óriási vágy ébred a kínai termékek iránt az európai kontinensen. A kínai tapéták hétszer annyiba kerültek mint az Európában gyártott  falkárpitok, és ez hosszú ideig magasan tartotta az eladási árakat. Mindenkinek ez a kínai termék kellett a különlegessége és titokzatossága miatt.  

A Chinoiserie (kínaias) megjelenik a rokokó pazar lakosztályaiban szerte Európában. Magyarországon az Eszterházy család palotáiban, Kismartonban és Fertődön az Európában is példátlan Chinoiserie pompát halmoznak fel a magyar tulajdonosok. Az újszerűség és a hatalmas profit miatt Németországban, Frankfurtban, a mesteremberek tanulmányozni kezdik 1638-ban a "kínai motívumokat", és elkezdik gyártani a minták alapján a Chinoiserie tapétákat.

Európában a textil művészetből fejlődött a tapétamintázat, a velencei és a firenzei gyártási kultúra alapján, addig kínai társaik a hagyományos festészetből merítettek ihletet.A kínai és az európai képeken megfigyelhető volt a látható világ materiális különbsége is. Amíg a nyugati képeket keretezték és rögzítették a falakra, addig a kínai festményeket selyem, vagy papír formájában mozgatták, amikor valaki meg akarta nézni őket. Ezek teljesen más megközelítések, ami tükrözi a fejlődés különböző iskoláit. A nyugati festők erőfeszítéseket tettek a fény, az árnyék harmóniájára, addig a kínai tintafestők élességgel, és a kontúr megfelelő alkalmazásával érik el a kívánt hatásokat.

A kínai tapétákon gyakran ábrázolják a virágokat és a növényeket. Kedvenc témák a hortenzia, hibiszkusz, krizantém, gránátalma, cseresznye...Kedvencek még a rigók, mandarin kacsa, leander stb. A mindennapi emberek is megjelennek a tapétákon. A jó példákat népszerűsítik, mint a "gyermeki jámborság",  őszi holdfesztivál, vagy a hatósági vizsgálat...

A hosszú császári fejlődést követően 1949-ben a kínai kommunisták magukhoz ragadják a hatalmat, és a klasszikus kínai művészet fejlődését megtermékenyíti a Szovjetunió által képviselt "szocialista realizmus", melyet követett a " Virágozzék Száz Virág Mozgalom", és a mindent betetőző " kulturális forradalom".A hatalmas kulturális tartalékokkal rendelkező Kínai Népköztársaság a 21. században ismét magára talált. 

Kína óriási léptekkel száguld elfoglalni helyét a világban, amely több ezer éves múltja, kultúrája, szervezettsége, ereje alapján megilleti. A tapéta gyártása óriási léptékkel fejlődik. A nagy európai tapéta gyárak alvállalkozójaként, a Kínába telepített gyárakban  magába szippantja a hiányzó tudást és az európai termelési kultúrát.A „Heimtextil Frankfurti Világkiállításon” e sorok írójának évről évre alkalma volt megfigyelni a hatalmas minőségi, és mennyiségi  fejlődést. Megindult a tapéta piacon a visszaszámlálás, és a kínai tapéta gyártás gyors felemelkedése!