Arne Emil Jacobsen dán építész és formatervező, akinek neve a tapétadesignerek között is közismert. Az építészeti funkcionalizmus egyik vezéralakja.

Jacobsen 1902-ben született Koppenhágában. Édesapja kereskedő volt, édesanyja banktisztviselő, akinek hobbija a virágfestészet volt. Jacobsen először, édesanyja hatására festőnek készült, ám apja nyomására inkább a kiszámítható és biztonságosabb megélhetést nyújtó építészetet választotta. Tehetségét hamar felismerték és rövidesen a Királyi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, ahol neves építészek és designerek alatt tanulhatta ki a mesterséget. Már 1925-ben tanulóévei alatt ezüst medaliont szerzett a párizsi Art Deco kiállításon, ahol nagy hatást gyakorolt rá La Corbusier pavilonja. 1929-ben Flemming Lassennel közösen elnyerték a Dán Építészeti Kamarának „ A Jövő Háza” c. versenyét. A spirális kialakítású üveg és beton alapanyagokból készült épületen garázs, csónakház és helikopter leszállóhely is kialakításra került.

Ezt követően a második világháború előtt saját építészeti irodát alapított és sorra érkeztek a megrendelések. Munkáit azonban gyakran fogadta tiltakozás, ugyanis az új modern stílust a közvélemény egy része nehezen fogadta, és sokszor kényszerült eredeti terveinek újragondolására. Jó példa erre az Aarhusi városháza, amelyet túl modernnek és nem elég monumentálisnak ítélt a közvélemény ezért utólag egy toronnyal kellett kiegészíteni terveit.

A második világháború alatt Jacobsen, zsidó származása miatt menekülni kényszerült, és 1943-ban egy kis csónakon evezett át Svédországba. Mivel építészeti munkát nemigen kapott  ezalatt a két év alatt szövetek és tapéták alkotásával foglalatoskodott. Ez az időszak különösen fontos számunkra, hiszen ekkor születtek meg a ma már világhírű Jacobsen féle tapétaminták, amely skandináv tapéták egyik meghatározó formakincsét adják.

A világháborút követően Jacobsen visszatért Dániába. A háborús káros helyreállítása miatt sok új minimalista stílusú épületre volt szükség gyorsan, így az általa képviselt stílus hamar népszerű lett. De nem csak a spártai egyszerűségű épületek köthetőek a nevéhez.

1956-1960 között épült fel a SAS Királyi Hotel, amiben Jacobsen nem csak az épületet, hanem a bútorokat, a tapétákat, sőt még a hotel szuvenírjeit is megtervezhette. Ez a munka olyan referencia volt, amelynek köszönhetően másik kiemelkedő munkáját az oxfordi Szent Katalin College-t is megtervezhette. Itt is teljesen szabad kezet kapott, az épület mellett az enteriőrt, a tapétákat, de még a kerti tavakban lévő halfajtákat is Jacobsen határozhatta meg.

Jacobsen 1971-ben hunyt el váratlanul, számos nagy megkezdett projektet hagyott félbe, köztük a mainzi városházát, és a Dán Nemzeti Bank épületét.

Bár Jacobsen elsősorban építésznek tartotta magát, az utókor mégis a bútortervezésben végzett alkotó munkáját tartja kiemelkedőnek. Jacobsen azonban nem csak bútorokat, hanem teljes belső tereket is alkotott. A második világháború alatt megtervezett tapétamintái a ma napig a skandináv designerek alapműveinek tekinthetőek, és az általa megalkotott tapétaminták mai napig keresett árucikkek, amelyet a tapetacenter üzleteiben is megvásárolhat, más neves skandináv designerek munkáival együtt.